Idézet a forgatókönyvből!

Magdi

Vilmos

András

Zsuzsa

Laci

Miklós

Nóra

Zoltán

 

1974-et írunk.Karácsony napja. Vilmos zsákot vesz elő,minden gyermeknek adbelőle valamit: narancsot,mandarint,csokit!Madig megöleli őket megpuszilja a gyerekeket.

                 Boldog karácsonyt kicsikéim!

                 Köszönjük Magdi Néni,Köszönjük Vili bácsi!

                  Boldog Karácsonyt!

Nóra,Miklóst nézi, majd kikapja kezéből a cukrot, és gyorsan arcon puszilja. Miklós szeme a meglepetéstől tágra nyílik. Közben András egy marék diót kap! Csalodottan motyog.

                 Köszönöm!

         Na mit kaptál? Cserélünk? Vagy közösbe? Na mi lesz?

Zsuzsa nem várja meg a választ. Odahúzza Andrást az asztal sarkához, és leteszi elé a csokit. András megkönyebbülten szorja le markából a diót!

                 Azta ez meg kié?

                 Miénk!

                 Zoli! Az Andrásék közösbe vannak!

                 Várjál!Mi is beszálunk!

                 Beszálhatok?

 

A lányok hatfelé szortírozzák a finomságokat.

               Fogadjuk meg! Hogy ezután gondolunk egymásra!

              Benne vagyok!

              És barátok maradunk!

                                 Míg a halál el nem választ.!

              Hűűű!Ezt komolyan mondtátok??

               Én igen!

               Én Is!!

               Akkor én is!

Mindannyian Zoltán kezére csapnak.
A háttérben a gyertyafénnyél Vilmos Átkarolja Magdit!

 

Zoli, András, miklós,Zsuzsa, nóra és Laci szövetséget kötnek egy életre!

 

 

Oldalmenü
Naptár